Előadóink

A szakmai programot Kulka János színművész és Prof. Dr. Túry Ferenc, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének vezetője nyitja meg.

 

Dr. Bodrogi Eszter

Magyar Honvédség Egészségügyi Központ PIC – PIC osztályvezető-helyettes

Egyetemi klinikai, illetve neonatológiai sürgősségi szállításban töltött évek után Londonban dolgoztam neonatológusként négy éven keresztül, ahol minőségileg más szemlélettel ismerkedtem meg, mint amit a magyarországi koraszülött intenzív centrumokban addig láttam. Ez főként a családok az ellátásba való teljes bevonásában, a huszonnégy órában való szülői jelenlét természetességében, a 100%-ban a babának és az édesanyának alárendelt ellátási és kommunikációs utakban jelent meg. Ebből a rendszerből a hazatérést csak úgy tudtam elképzelni ha egy olyan osztályon dolgozhatok ahol erre a szemléletre igény, kereslet van, és a változtatások keresztülvitelében támogató csapatban lehet dolgozni. Ilyen osztály, ilyen csapat az MH EK PIC es csapata, és büszke vagyok rá hogy részt vehettem ennek a ma már sokak által ismert és elismert csapatnak az alakításában és folyamatos formázgatásában.

Előadásomban arról mesélek, hogy ezt a folyamatot hogyan tudtuk megvalósítani és milyen eredményeket hozott babáink, családjaik, és a csapatunk tagja számára.

 

Tuza Erika

Kutyával az Emberért Alapítvány önkéntese, tanár, gyászcsoportvezető

A Kutyával az Emberért Alapítvány önkéntese vagyok, tanár és gyászcsoportvezető. Két spánielem Maya és Frida egyben kollégáim is. Évek óta foglalkozom kutyás terápiával kórházban és hospice intézményben, valamint állatasszisztált tanórákat is tartok. Előadásomban a négylábú lélekgyógyászokról beszélek. Mit keres egy kutya a kórházban? A kutyás terápia jelene és jövője a kórházakba. A mi történetünk Mayával és Fridával. Természetesen ők is ott lesznek a konferencián.

 

Dr. Krivácsy Péter

SE ÁOK I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika - gyermekgyógyász

Az orvosegyetem elvégzése után kilenc évet dolgoztam a Szt. László Kórház Gyermekintenzív Osztályán. Ezt követően főállású gyerekmentős lettem, majd 2008-tól az Országos Mentőszolgálat vezető gyermekgyógyásza 2014-ig. Jelenleg a Bókay gyermekklinikán kollégáimmal együtt sürgősségi ellátást fejlesztünk, építünk. Ezen kívül rendelek és rendszeresen írok a Gyerekgyógyász blogra. Feleségemmel együtt látjuk felnőni a két gyerekünket.

Előadásom során egy történetet szeretnék elmesélni. Egy történetet arról, hogy mi zajlik bennünk, az ellátókban, ellátás közben. Hogy láttam a szülőket, gyerekeket veszélyhelyzetekben létezni. És néhány gondolatot ugyanannak az élménynek két oldaláról, a különbözőségekről és egyezőségekről. És arról, hogy mit tettünk a gyerekmentőn másképp, mint korábban.

 

Nótár Ilona

Független Médiaközpont (CIJ) - bába, szakújságíró (író), kommunikációs tréner

A Semmelweis Egyetemen általános orvosok, egészségügyi szakemberek számára tartok interaktív előadásokat, melyek célja feltárni az egészségügyi dolgozók és a roma páciensek között meghúzódó konfliktus okait. A felmerülő nehézségekre helyzetgyakorlatokkal igyekszem megoldásokat javasolni. A Tudatos Életre Nevelés Program szakmai vezetőjeként országszerte tartok foglalkozásokat, hogy a hátrányos helyzetű fiatalokat felkészítsem a sikeres egészséges életre. Rendszeresen megosztom blogom segítségével a terepen tapasztalt élményeimet, keresem a megoldásokat, megosztom javaslataimat.

Előadásomban az egészségügyi dolgozók és a romák közötti konfliktusok kezeléséről kezdeményezek együttgondolkodást.

"Mert nem tudják megérteni, hogy a rendelőbe csak egy ember jöhet be, hogy ha ha fáj a mama dereka nem mehet ki érte a mentő, mert nem fog egyből meghalni, s ha eltávozott a páciens az élők sorából , mért kell az egész kórházra a frászt hozni a sírással meg a jajgatással?" Ilyen és hasonló kérdéseket szoktak feltenni nekem.

A romáknál az egyénnél fontosabb a közösség érdeke, a folyamatos kirekesztettség miatt a betegség fokozott veszélyérzetet jelent, gyengeséget, mely kizárhatja a beteget az egyetlen közösségből, ahol biztonságban érezi magát. Akit nagyon szeretünk az megérdemli, hogy méltányosan és hozzá illően búcsúzzunk el.

Ugye ha így közelítjük meg a konfliktusokat egészen más reakciót várhatunk el magunktól és másoktól? Lehet, hogy nem is agresszió és tudatlanság szüli a rossz kommunikációt? Azt hiszem erről érdemes beszélgetni. Közösen. Egymás gondolatait és kultúráját tiszteletben tartva!

 

Dr. Pilling János

Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet – pszichiáter szakorvos, orvosi kommunikáció oktató

 

Egykoron, még orvostanhallgatóként kezembe került egy könyv a halálközeli élményekről, s mindaz, amit abban olvastam, olyan döbbenettel töltött el, hogy elhatároztam: utánajárok annak, hogy ezek a beszámolók valósak-e. Közel száz, halálközeli élményt átélt emberrel készítettem interjút. Ennek kapcsán ismerkedtem meg Polcz Alaine-nel is, s az ő hatására csatlakoztam a hospice mozgalomhoz, amelyben eleinte önkéntesként, majd az akkoriban alakuló Magyar Hospice Alapítvány orvosaként dolgoztam. A hospice-ban a haldokló betegek mellett a hozzátartozóikat is igyekeztünk támogatni – így vált a gyászolók segítése életem egyik központi területévé.

 

A SOTE Magatartástudományi Intézete már korán felvállalta a halállal, gyásszal kapcsolatos témakörök oktatását. Így kerültem kapcsolatba azzal az intézettel, amelynek a ’90-es évek óta munkatársa is vagyok. Részben gyakorló orvosként dolgozom az Intézet pszichoterápiás ambulanciáján, részben tanatológiai és kommunikációs ismereteket tanítok (orvostanhallgatóknak és gyakorló orvosoknak egyaránt). Ma már leginkább az orvos-beteg kommunikáció javításának lehetőségei foglalkoztatnak, az orvosok mindennapos teendőitől (pl. betegtájékoztatás, a beteg bevonása saját kezelésébe, stb.) az orvos-beteg kapcsolat nehéz helyzeteinek kezeléséig (pl. gyógyíthatatlan betegekkel való kommunikáció, feszült emberekkel való kapcsolat, az orvosi hibák kommunikációja, stb.).

 

Előadásomban annak a lelki fonendoszkópnak a működését szeretném bemutatni, ami hallhatóvá teszi az orvos számára a beteg szívének üzeneteit. Olyan kommunikációs módszereket szeretnék ajánlani, amelyek használatával az empátia a beteg számára is érzékelhető gyógyító erővé válhat.

 

Dr. Buda László

Orvos, pszichiáter, szomato-pszichoterapeuta

Több, mint 20 éve dolgozom orvosként. Amint pszichiáter szakorvos lettem, elhagytam az egészségügyi rendszer kereteit. Nyomasztónak és alacsony hatékonyságúnak találtam mindazt, ami a kórházak falain belül zajlott. Az egyetemi oktatás és a magánrendelés felé vettem az irányt. Az emberi lélek érdekelt, ha már a testtel nem-igen tudtam mit kezdeni. Oktatói pályafutásom utolsó éveiben a Pécsi Tudományegyetem Egészségpszichológia és Komplementer Medicina Tanszékének vezetőjeként igyekeztem tanítani, népszerűsíteni a gyógyítás emberi, lelki oldalát. Később búcsút mondtam az egyetemnek is, hogy csak azzal foglalkozhassam, ami igazán érdekel. Elkezdtem kifejleszteni és továbbadni a Szomatodráma módszerét, mely különleges lehetőséget kínál a testünkkel való kommunikációra, a betegségek lelki aspektusának megértésére és az öngyógyító folyamatok beindítására. 
 
Előadásomban az utóbbi évek tapasztalataiból szeretnék ízelítőt adni, néhány eset bemutatásával és egy kis közös gyakorlással.

 

Mezei Andrea és Bodor Márton

GROW Tablet Communication Kft. - Szervezetfejlesztési tanácsadók, trénerek

NyomtatásE-mail